Kiégés a fogorvosi hivatást gyakorlók között
Önt is érinti?
e-BIONIKA Hírek
A munkahelyi kiégés súlyos foglalkozás-egészségügyi probléma, amelyet a tartós és túlzott stressz okozta érzelmi, mentális és fizikai kimerültség jellemez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma már inkább foglalkozási jelenségként, mint orvosi állapotként tartja számon. Cikkünkben a jelenségnek járunk utána, majd kitérünk, hogy a fogorvosoknál hogyan üti fel fejét a Burnout Syndrome, azaz a kiégés!

A kiégésről
A kiégést olyan szindrómának tekintik, amely a krónikus munkahelyi stressz következménye, amelyet nem kezelnek hatékonyan. Fontos megjegyezni, hogy a “kiégés” kifejezés kifejezetten a munkával kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozik, és nem szabad az élet más területeire használni. A krónikus munkahelyi stressz kezelése és az időben történő orvosi ellátás elengedhetetlen a jó életminőség fenntartásához. A figyelmeztető jelek felismerése kulcsfontosságú az azonnali kezeléshez.
A kiégés jelei
A kiégési állapotot jelző jelek 3 kategóriába sorolhatók:
1) Érzelmi zavarok
- Lehangoltság
- Depressziós érzés
- Lobbanékonyság, rosszkedvűség
- Hangulati instabilitás
- Elégedetlenség a kijelölt munkával
2) Gondolkodásmód megváltozása
- Pesszimizmus
- Mások hibáztatása
- Kétségek vagy gyanakvás érzése
- Felelőtlenség és megbízhatatlanság
- Önbizalomhiány
3) Viselkedésbeli változások
- Halogatásra való hajlandóság
- Lelkesedés hiánya
- Impulzivitás
- Képtelenség az időbeosztásra
- A motiváció hiánya
- Folyamatos késés a munkából
- Az összpontosítás vagy a koncentráció hiánya
- Boldogtalanság érzése munka közben
A kiégés folyamata
A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig:
Törekvés az “ideális” munkavállaló szerepére, környezetünk dicséri és sürgeti ezt. Fontos felismerni, ha a kényszeresség túlzottá válik, és vissza kell térni saját munkatempónkhoz.
Fokozott erőfeszítés:
A bizonyítási kényszer miatt a feladatok egyre nyomasztóbbá válnak, és elveszítjük a feladatok delegálásának képességét. A terhelés csökkentése érdekében a feladatok egy részét érdemes lehet másokra bízni.
A személyes igények elhanyagolása:
A személyes életre való odafigyelés csökken, a munka tölti ki az életünket. Szükséges újra felidézni, hogy mi segített korábban a pihenésben, és egyensúlyt teremteni az életünkben.
A személyes igények és konfliktusok elfojtása:
Az egészségünkkel kapcsolatos aggodalmakat elfojtjuk, túlterheléssel reagálunk a jelekre. A megfelelő alvás és mozgás beosztása, valamint az elnyomott érzésekről való beszélgetés segíthet.
Az értékrend megváltozása:
Az igényeink háttérbe szorulnak, és az értékrendünk változik. Fontos átgondolni és rangsorolni, mi a valóban fontos az életünkben.
A fellépő problémák tagadása:
Kizárólag a teljesítményre koncentrálunk, a kapcsolatok elszegényednek. Pedig ezek elengedhetetlenek a túlterheltség csökkentése érdekében.
Visszahúzódás:
A külső hatásokat figyelmen kívül hagyjuk, elveszítjük a reményt és az “iránytűt” az életben. A kapcsolatok és emberi közelség fontosságát újra fel kell ismernünk.
Magatartás- és viselkedésváltozás:
Egyre nehezebben viseljük a kritikát, érzéketlenné válunk a szeretet iránt. A változások szükségének felismerése és az empátia visszaszerzése segíthet az állapot megszüntetésében.
Deperszonalizáció:
Elveszítjük az önérzékelés képességét és a kapcsolatot a belső énünkkel. Ebben a szakaszban szakszerű orvosi segítség szükséges.
Belső üresség:
Az érzés elviselhetetlen és lelkibetegségekhez vezethet.
Depresszió:
Az élet értelmetlennek és reménytelennek tűnik, gyakori a kétségbeesés érzése. Gyors szakorvosi és pszichoterápiás beavatkozás válik szükségessé.
Teljes kiégettség:
A szomatikus és pszichés problémák egyszerre jelentkeznek. A kiégés legmagasabb szintje.
Kiégés a fogorvosoknál
A Journal of Evidence-Based Dental Practice című folyóiratban április 26-án közzétett szisztematikus áttekintés szerint 10 fogorvosból körülbelül egynél jelentkezik a kiégés szindróma, és a legtöbb klinikus az érzelmi kimerültség és a deperszonalizáció tüneteiről számol be.
Spanyolországban C. Gómez-Polo, María and Montero (2022) 1298 fogorvosra kiterjedő vizsgálatot indított és az alábbi megállapításokra jutott:
A kiégés és a nem kapcsolata
Egy fogorvosokból álló mintában a tanulmány megállapította, hogy a férfi fogorvosok 56,7%-ának magas volt az érzelmi kimerültség (EE) pontszáma, 48,0%-uk magas pontszámot ért el a deperszonalizáció (DP) terén, és 15,1%-uknak alacsony volt a személyes teljesítőképesség (PA) pontszáma. A női fogorvosok körében 64,4%-nak magas volt az EE pontszáma, 44,4%-uknak magas a DP pontszáma, és 14,3%-uknak alacsony a PA pontszáma. A magas kiégési pontszámok és a nemek közötti kapcsolat csak az EE esetében volt szignifikáns. Az EE dimenzióban a kiégés jeleit mutató fogorvosok aránya magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál.
A kiégés és a környezet
A vidéki környezetben dolgozó fogorvosok 70,1%-ának a becslések szerint magas volt az érzelmi kimerültség (EE) pontszáma, 52,4%-uk magas pontszámot ért el a deperszonalizáció (DP) terén, és 13,4%-uknak alacsony volt a személyes teljesítőképesség (PA) pontszáma. A kiégés jelei és a munkakörnyezet (vidéki vagy városi) közötti kapcsolat csak az EE esetében volt szignifikáns, ami valamivel nagyobb volt, mint a nemek hatása. A kiégés jeleit mutató fogorvosok aránya az EE kategóriában magasabb volt a vidéki környezetben dolgozók körében, mint a városi környezetben dolgozók esetén.
Kiégés és tulajdonosi felelősségvállalás
Azok közül a fogorvosok közül, akik nem tulajdonosok, 65,6%-ban magas volt az érzelmi kimerültség (EE), 52,0%-ban a személytelenedés (DP), és 14,5%-uknak alacsony volt a személyes teljesítőképessége (PA). A kiégés és a praxisban való tulajdonlás közötti kapcsolat mind az EE, mind a DP esetében szignifikáns volt. A kiégés jeleit mindkét dimenzióban mutató fogorvosok aránya magasabb volt a nem tulajdonosok esetében, mint a tulajdonosoknál.
A kiégés és az egyedül végzett munka
A nem vagy ritkán egyedül dolgozó fogorvosok 59,9%-a magas pontszámot ért el az EE, 45,2%-a a DP, 12,6%-a pedig alacsony pontszámot a PA tekintetében. A kiégés és a között, hogy a fogorvos egyedül dolgozik-e, csak a PA esetében volt szignifikáns az összefüggés. A kiégés jeleit ebben a dimenzióban mutató fogorvosok aránya magasabb volt azoknál, akik gyakrabban dolgoznak egyedül.
Kiégés és több praxisban való munkavégzés
A csak egy rendelőben dolgozó fogorvosok 62,4%-a magas pontszámot ért el az érzelmi kimerültség (EE), 43,1%-uknak magas volt a deperszonalizációs (DP) pontszáma, és 14,2%-uk alacsony pontszámot ért el a személyes teljesítés (PA) terén. A kiégés és a több rendelőben vagy csak egy rendelőben való munkavégzés közötti kapcsolat csak a DP esetében volt szignifikáns. A DP dimenzióban a kiégés jeleit mutató fogorvosok aránya magasabb volt a több praxisban dolgozók körében, mint az egy praxisbanan dolgozók esetén.
A kiégés és az életkor:
A mintában az érzelmi kimerültséggel (EE) összefüggő kiégéssel magas pontszámot elért fogorvosok átlagéletkora 40,5 év volt, míg azoké, akiknél nem volt kimutatható az EE-vel összefüggő kiégés, átlagéletkoruk 44,1 év volt. Az EE-vel kapcsolatos kiégéssel nem rendelkező fogorvosok átlagéletkora szignifikánsan magasabb volt, mint a kiégéssel rendelkezőké. Hasonlóképpen, a Deperszonalizációval (DP) összefüggő kiégés tekintetében magas pontszámot elért fogorvosok átlagéletkora 40,3 év volt, míg azoké, akiknél nem volt kimutatható a DP-vel összefüggő kiégés, 43,1 év volt. A DP-vel kapcsolatos kiégéssel nem rendelkező fogorvosok átlagéletkora szignifikánsan magasabb volt, mint a kiégéssel rendelkezőké.
A kiégés és a munkatapasztalat
Az életkorhoz hasonlóan, a több tapasztalattal rendelkező fogorvosok kevésbé voltak kiégve, mint a kevesebb tapasztalattal rendelkezők. A magas DP-pontszámmal rendelkező fogorvosok átlagos tapasztalati éveinek száma 15,6 év volt, míg a DP-vel kapcsolatos kiégéssel nem rendelkező fogorvosok átlagos tapasztalati éveinek száma magasabb, 18,1 évre tehető. Az alacsony PA-pontszámmal rendelkező és nem rendelkező spanyol fogorvosok átlagos tapasztalati éveinek száma közötti különbség (17,4 és 16,8) nem volt szignifikáns.
A kiégés és a ledolgozott munkaórák száma hetente
Az EE-vel kapcsolatos kiégés jeleit mutató fogorvosok átlagos munkaóráinak száma 37,5 óra volt, és szignifikánsan különbözött az EE nélküli fogorvosok átlagos munkaóráinak számától, amely 34,6 óra volt. Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető a kiégés DP dimenziója esetében is, akik kevesebbet dolgoztak, kevésbé voltak kiégve.
Összegzés
A fogorvosokat sem kíméli a kiégés, így Önnek is érdemes figyelnie a felsorolt tüneteket. Ha úgy érzi, hogy nem tud megküzdeni az úgynevezett Bornout szindrómával, ne szégyellje szakember segítségét kérni. Egyébként több dolgot is tehet, hogy a kiégés mértékét csökkentse:
- Csak egy praxisban vállaljon állást,
- A munkaórák számát csökkentse,
- Válasszon városi rendelőt vidéki helyett,
- Dolgozzon egyedül,
- Nyisson saját praxist!
Hogyan segít a BIONIKA a kiégésen?
Most, hogy tudjuk milyen tünetei vannak, hogyan lehet felismerni és mennyi fogorvost érint, arra is rá kell világítanunk, hogy hogyan lehet csökkenteni a kiégés kockázatát. Mint összegzésünkben is látható, a saját praxis indítása jó megoldás lehet, így ebben partnerként számíthat ránk!
Források:
- BangkokHospital. (2023). Burnout Syndrome: An occupational phenomenon caused by excessive and prolonged stress | Bangkok Hospital. [online] Available at: https://www.bangkokhospital.com/en/content/burnout-syndrome
- Busch, M. (2023). Burnout prevalent among dentists. [online] DrBicuspid.com. Available at: https://www.drbicuspid.com/dental-practice/wellness/article/15383850/burnout-prevalent-among-dentists
- C. Gómez-Polo, María, A. and Montero, J. (2022). Burnout syndrome in dentists: Work-related factors. [online] 121, pp.104143–104143. doi:https://doi.org/10.1016/j.jdent.2022.104143.