Kiégés a fogorvosi hivatást gyakorlók között

Önt is érinti?

e-BIONIKA Hírek

A munkahelyi kiégés súlyos foglalkozás-egészségügyi probléma, amelyet a tartós és túlzott stressz okozta érzelmi, mentális és fizikai kimerültség jellemez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma már inkább foglalkozási jelenségként, mint orvosi állapotként tartja számon. Cikkünkben a jelenségnek járunk utána, majd kitérünk, hogy a fogorvosoknál hogyan üti fel fejét a Burnout Syndrome, azaz a kiégés!

Kiégés a fogorvosi hivatásban

A kiégésről

A kiégést olyan szindrómának tekintik, amely a krónikus munkahelyi stressz következménye, amelyet nem kezelnek hatékonyan. Fontos megjegyezni, hogy a “kiégés” kifejezés kifejezetten a munkával kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozik, és nem szabad az élet más területeire használni. A krónikus munkahelyi stressz kezelése és az időben történő orvosi ellátás elengedhetetlen a jó életminőség fenntartásához. A figyelmeztető jelek felismerése kulcsfontosságú az azonnali kezeléshez.

A kiégés jelei

A kiégési állapotot jelző jelek 3 kategóriába sorolhatók:

1) Érzelmi zavarok
  • Lehangoltság
  • Depressziós érzés 
  • Lobbanékonyság, rosszkedvűség
  • Hangulati instabilitás
  • Elégedetlenség a kijelölt munkával
2) Gondolkodásmód megváltozása
  • Pesszimizmus 
  • Mások hibáztatása
  • Kétségek vagy gyanakvás érzése 
  • Felelőtlenség és megbízhatatlanság
  • Önbizalomhiány
3) Viselkedésbeli változások
  • Halogatásra való hajlandóság
  • Lelkesedés hiánya
  • Impulzivitás
  • Képtelenség az időbeosztásra
  • A motiváció hiánya
  • Folyamatos késés a munkából 
  • Az összpontosítás vagy a koncentráció hiánya
  • Boldogtalanság érzése munka közben

A kiégés folyamata

A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig:

Törekvés az “ideális” munkavállaló szerepére, környezetünk dicséri és sürgeti ezt. Fontos felismerni, ha a kényszeresség túlzottá válik, és vissza kell térni saját munkatempónkhoz.

Fokozott erőfeszítés:

A bizonyítási kényszer miatt a feladatok egyre nyomasztóbbá válnak, és elveszítjük a feladatok delegálásának képességét. A terhelés csökkentése érdekében a feladatok egy részét érdemes lehet másokra bízni.

A személyes igények elhanyagolása:

A személyes életre való odafigyelés csökken, a munka tölti ki az életünket. Szükséges újra felidézni, hogy mi segített korábban a pihenésben, és egyensúlyt teremteni az életünkben.

A személyes igények és konfliktusok elfojtása:

Az egészségünkkel kapcsolatos aggodalmakat elfojtjuk, túlterheléssel reagálunk a jelekre. A megfelelő alvás és mozgás beosztása, valamint az elnyomott érzésekről való beszélgetés segíthet.

Az értékrend megváltozása:

Az igényeink háttérbe szorulnak, és az értékrendünk változik. Fontos átgondolni és rangsorolni, mi a valóban fontos az életünkben.

A fellépő problémák tagadása:

Kizárólag a teljesítményre koncentrálunk, a kapcsolatok elszegényednek. Pedig ezek elengedhetetlenek a túlterheltség csökkentése érdekében.

Visszahúzódás:

A külső hatásokat figyelmen kívül hagyjuk, elveszítjük a reményt és az “iránytűt” az életben. A kapcsolatok és emberi közelség fontosságát újra fel kell ismernünk.

Magatartás- és viselkedésváltozás:

Egyre nehezebben viseljük a kritikát, érzéketlenné válunk a szeretet iránt. A változások szükségének felismerése és az empátia visszaszerzése segíthet az állapot megszüntetésében.

Deperszonalizáció:

Elveszítjük az önérzékelés képességét és a kapcsolatot a belső énünkkel. Ebben a szakaszban szakszerű orvosi segítség szükséges.

Belső üresség:

Az érzés elviselhetetlen és lelkibetegségekhez vezethet.

Depresszió:

Az élet értelmetlennek és reménytelennek tűnik, gyakori a kétségbeesés érzése. Gyors szakorvosi és pszichoterápiás beavatkozás válik szükségessé.

Teljes kiégettség:

A szomatikus és pszichés problémák egyszerre jelentkeznek. A kiégés legmagasabb szintje.

Kiégés a fogorvosoknál

A Journal of Evidence-Based Dental Practice című folyóiratban április 26-án közzétett szisztematikus áttekintés szerint 10 fogorvosból körülbelül egynél jelentkezik a kiégés szindróma, és a legtöbb klinikus az érzelmi kimerültség és a deperszonalizáció tüneteiről számol be.

Spanyolországban C. Gómez-Polo, María and Montero (2022) 1298 fogorvosra kiterjedő vizsgálatot indított és az alábbi megállapításokra jutott:

A kiégés és a nem kapcsolata

Egy fogorvosokból álló mintában a tanulmány megállapította, hogy a férfi fogorvosok 56,7%-ának magas volt az érzelmi kimerültség (EE) pontszáma, 48,0%-uk magas pontszámot ért el a deperszonalizáció (DP) terén, és 15,1%-uknak alacsony volt a személyes teljesítőképesség (PA) pontszáma. A női fogorvosok körében 64,4%-nak magas volt az EE pontszáma, 44,4%-uknak magas a DP pontszáma, és 14,3%-uknak alacsony a PA pontszáma. A magas kiégési pontszámok és a nemek közötti kapcsolat csak az EE esetében volt szignifikáns. Az EE dimenzióban a kiégés jeleit mutató fogorvosok aránya magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál.

A kiégés és a környezet

A vidéki környezetben dolgozó fogorvosok 70,1%-ának a becslések szerint magas volt az érzelmi kimerültség (EE) pontszáma, 52,4%-uk magas pontszámot ért el a deperszonalizáció (DP) terén, és 13,4%-uknak alacsony volt a személyes teljesítőképesség (PA) pontszáma. A kiégés jelei és a munkakörnyezet (vidéki vagy városi) közötti kapcsolat csak az EE esetében volt szignifikáns, ami valamivel nagyobb volt, mint a nemek hatása. A kiégés jeleit mutató fogorvosok aránya az EE kategóriában magasabb volt a vidéki környezetben dolgozók körében, mint a városi környezetben dolgozók esetén.

Kiégés és tulajdonosi felelősségvállalás

Azok közül a fogorvosok közül, akik nem tulajdonosok, 65,6%-ban magas volt az érzelmi kimerültség (EE), 52,0%-ban a személytelenedés (DP), és 14,5%-uknak alacsony volt a személyes teljesítőképessége (PA). A kiégés és a praxisban való tulajdonlás közötti kapcsolat mind az EE, mind a DP esetében szignifikáns volt. A kiégés jeleit mindkét dimenzióban mutató fogorvosok aránya magasabb volt a nem tulajdonosok esetében, mint a tulajdonosoknál.

A kiégés és az egyedül végzett munka

A nem vagy ritkán egyedül dolgozó fogorvosok 59,9%-a magas pontszámot ért el az EE, 45,2%-a a DP, 12,6%-a pedig alacsony pontszámot a PA tekintetében. A kiégés és a között, hogy a fogorvos egyedül dolgozik-e, csak a PA esetében volt szignifikáns az összefüggés. A kiégés jeleit ebben a dimenzióban mutató fogorvosok aránya magasabb volt azoknál, akik gyakrabban dolgoznak egyedül.

Kiégés és több praxisban való munkavégzés

A csak egy rendelőben dolgozó fogorvosok 62,4%-a magas pontszámot ért el az érzelmi kimerültség (EE), 43,1%-uknak magas volt a deperszonalizációs (DP) pontszáma, és 14,2%-uk alacsony pontszámot ért el a személyes teljesítés (PA) terén. A kiégés és a több rendelőben vagy csak egy rendelőben való munkavégzés közötti kapcsolat csak a DP esetében volt szignifikáns. A DP dimenzióban a kiégés jeleit mutató fogorvosok aránya magasabb volt a több praxisban dolgozók körében, mint az egy praxisbanan dolgozók esetén.

A kiégés és az életkor:

A mintában az érzelmi kimerültséggel (EE) összefüggő kiégéssel magas pontszámot elért fogorvosok átlagéletkora 40,5 év volt, míg azoké, akiknél nem volt kimutatható az EE-vel összefüggő kiégés, átlagéletkoruk 44,1 év volt. Az EE-vel kapcsolatos kiégéssel nem rendelkező fogorvosok átlagéletkora szignifikánsan magasabb volt, mint a kiégéssel rendelkezőké. Hasonlóképpen, a Deperszonalizációval (DP) összefüggő kiégés tekintetében magas pontszámot elért fogorvosok átlagéletkora 40,3 év volt, míg azoké, akiknél nem volt kimutatható a DP-vel összefüggő kiégés, 43,1 év volt. A DP-vel kapcsolatos kiégéssel nem rendelkező fogorvosok átlagéletkora szignifikánsan magasabb volt, mint a kiégéssel rendelkezőké.

A kiégés és a munkatapasztalat

Az életkorhoz hasonlóan, a több tapasztalattal rendelkező fogorvosok kevésbé voltak kiégve, mint a kevesebb tapasztalattal rendelkezők. A magas DP-pontszámmal rendelkező fogorvosok átlagos tapasztalati éveinek száma 15,6 év volt, míg a DP-vel kapcsolatos kiégéssel nem rendelkező fogorvosok átlagos tapasztalati éveinek száma magasabb, 18,1 évre tehető. Az alacsony PA-pontszámmal rendelkező és nem rendelkező spanyol fogorvosok átlagos tapasztalati éveinek száma közötti különbség (17,4 és 16,8) nem volt szignifikáns.

A kiégés és a ledolgozott munkaórák száma hetente

Az EE-vel kapcsolatos kiégés jeleit mutató fogorvosok átlagos munkaóráinak száma 37,5 óra volt, és szignifikánsan  különbözött az EE nélküli fogorvosok átlagos munkaóráinak számától, amely 34,6 óra volt. Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető a kiégés DP dimenziója esetében is, akik kevesebbet dolgoztak, kevésbé voltak kiégve.

Összegzés

A fogorvosokat sem kíméli a kiégés, így Önnek is érdemes figyelnie a felsorolt tüneteket. Ha úgy érzi, hogy nem tud megküzdeni az úgynevezett Bornout szindrómával, ne szégyellje szakember segítségét kérni. Egyébként több dolgot is tehet, hogy a kiégés mértékét csökkentse:

  • Csak egy praxisban vállaljon állást,
  • A munkaórák számát csökkentse,
  • Válasszon városi rendelőt vidéki helyett,
  • Dolgozzon egyedül,
  • Nyisson saját praxist!

Hogyan segít a BIONIKA a kiégésen?

Most, hogy tudjuk milyen tünetei vannak, hogyan lehet felismerni és mennyi fogorvost érint, arra is rá kell világítanunk, hogy hogyan lehet csökkenteni a kiégés kockázatát. Mint összegzésünkben is látható, a saját praxis indítása jó megoldás lehet, így ebben partnerként számíthat ránk!

Források:

  • BangkokHospital. (2023). Burnout Syndrome: An occupational phenomenon caused by excessive and prolonged stress | Bangkok Hospital. [online] Available at: https://www.bangkokhospital.com/en/content/burnout-syndrome 
  • ‌Busch, M. (2023). Burnout prevalent among dentists. [online] DrBicuspid.com. Available at: https://www.drbicuspid.com/dental-practice/wellness/article/15383850/burnout-prevalent-among-dentists 
  • ‌C. Gómez-Polo, María, A. and Montero, J. (2022). Burnout syndrome in dentists: Work-related factors. [online] 121, pp.104143–104143. doi:https://doi.org/10.1016/j.jdent.2022.104143.