12 fogászati mítosz: Mi az igazság?

A fogászat mint orvosi szakterület, az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Ennek ellenére még mindig számos tévhit és félreértés él a köztudatban, amelyek megnehezíthetik a páciensek mindennapjait és a szakemberek munkáját. Ebben a cikkben a fogászati szakma szemszögéből vesszük górcső alá és vizsgáljuk meg a legelterjedtebb tévhiteket.

1. mítosz: A fogkő eltávolítása károsítja a fogzománcot

A fogkő eltávolítása (depurálás)egy rendkívül fontos prevenciós és terápiás eljárás, amely nem károsítja a fogzománcot, ha szakszerűen végzik. A fogkő eltávolítása során ultrahangos eszközökkel vagy kézi műszerekkel távolítják el a kemény fogkőlerakódásokat, amelyek gyulladást és parodontális betegségeket okozhatnak. A modern ultrahangos eszközök olyan frekvencián működnek, amely kíméletesen, de hatékonyan távolítja el a fogkőt, miközben megőrzi a fogzománc épségét.

2. mítosz: A fluorid használatát kerülni kell

A fluorid használata az egyik leghatékonyabb módja a fogszuvasodás megelőzésének. A fluorid erősíti a fogzománcot, ellenállóbbá téve a bakteriális támadásokkal szemben, továbbá csökkenti a szénhidrátok lebontásakor keletkező savak káros hatását a szájüregben, amire más kémiai anyag jelenlegi ismereteink szerint nem képes. A megfelelő mennyiségben alkalmazott fluorid biztonságos, aminek számos klinikai vizsgálat igazolta pozitív hatását. Ugyanakkor a fl uorid túlzott mértékű bevitele (fluorózis) káros lehet, ezért fontos a megfelelő dózis alkalmazása, különösen gyermekkorban. A fluorid tartalmú fogkrém, szájvíz és a fogorvosi kezelések során alkalmazott fluorid gél biztonságos, ha azokat az előírásoknak megfelelően használják.

3. mítosz: A lézeres fogfehérítés teljesen kockázatmentes

A lézeres fogfehérítés hatékony és gyors eredményt kínál, azonban ez az eljárás nem teljesen kockázatmentes. A kezelés során használt hő és fény növelheti a fogak érzékenységét, ami nem megfelelő használat mellett károsíthatja a fogzománcot vagy az ínyt. A pácienseknek alaposan mérlegelniük kell a lehetséges előnyöket és kockázatokat, valamint érdemes profi szakemberre bízniuk a kezelést, hiszen így elkerülhetők a lehetséges szövődmények.

4. mítosz: A cukormentes ételek és italok nem károsítják a fogakat

A cukormentes ételek és italok ugyan valóban csökkenthetik a fogszuvasodás kockázatát, nem feltétlenül ártalmatlanok a fogakra. Sok cukormentes termék tartalmaz savas összetevőket, amelyek erodálhatják a fogzománcot, különösen, ha gyakran fogyasztják őket. Ezért fontos, hogy a páciensek ne csak a cukortartalmat, hanem az ételek és italok savasságát is figyelembe vegyék a szájhigiéné fenntartása érdekében.

5. mítosz: Az elektromos fogkefe sokkal jobb, mint a kézi fogkefe

Az elektromos fogkefék számos előnnyel rendelkeznek, például könnyebben használhatók és sok modell rendelkezik beépített időzítővel, ami biztosítja a megfelelő fogmosási időt. Azonban a kézi fogkefék is ugyanolyan hatékonyak lehetnek, ha helyesen használják őket. A lényeg az, hogy a páciens a fogkefét megfelelő technikával és elegendő időtartammal használja, függetlenül attól, hogy elektromos vagy kézi fogkefét alkalmaz.

6. mítosz: A fogkrém mennyisége befolyásolja a fogmosás

hatékonyságát

A hatékony fogmosáshoz nem szükséges nagy mennyiségű fogkrém. A fogmosás során a legfontosabb a megfelelő technika és a fogak alapos tisztítása. A túl sok fogkrém használata inkább a habzást növeli, de nem javítja a tisztítás hatékonyságát, sőt, megnehezítheti a fogak alapos tisztítását, mert a hab miatt kevésbé lehet látni, hol van még szükség tisztításra.

7. mítosz: Jó minőségű fogkefe használata esetén nem szükséges

fogselymet használni

A fogkefe önmagában nem képes eltávolítani a fogak közötti lepedéket és ételmaradékokat, amelyeket a fogselyem hatékonyan elér. Még a legjobb minőségű fogkefék sem tudják teljesen megtisztítani a fogközöket, ahol a baktériumok könnyen felhalmozódhatnak, és fogszuvasodást vagy ínygyulladást okozhatnak. A fogselyem használata elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi szájápolási rutinnak, hiszen használatával megelőzhető a fog- és íny betegségek kialakulása.

8. mítosz: A szájzuhany használata mindenkinek ajánlott

A szájzuhanyok használata manapság hasznos lehet, de nem feltétlenül szükséges minden páciens számára. Sokaknak elegendő a hagyományos fogmosás és fogselyem használata, míg másoknak, például akik fogszabályzót, implantátumot vagy fogpótlást viselnek, illetve fogínybetegséggel küzdenek, különösen előnyös lehet ezeknek a megoldásoknak az alkalmazása. A szájzuhany megfelelő használat mellett nem okozhat kárt az ínyben. A legtöbb szájzuhanykészüléken állítható a vízsugár erőssége, így lehetőség van gyengédebb, kevésbé intenzív beállításra, ami kíméletesen tisztítja az ínyt anélkül, hogy károsítaná azt. Azonban, ha a szájzuhany túl magas nyomásúra van beállítva, vagy ha nem megfelelő technikával használják, az irritálhatja az ínyt, különösen, ha az íny már gyulladt vagy érzékeny. Fontos, hogy a páciensek kövessék a gyártó utasításait és konzultáljanak fogorvosukkal a megfelelő használatról, hogy elkerüljék az esetlegesen felmerülő komplikációkat.

9. mítosz: A szájvíz használata szájrákot okoz

A fogászati szakmában tevékenykedő szakemberek véleménye megoszlik a szájvizeket illetően. Egyesek hasznos kiegészítőnek tartják őket, míg mások szerint nem ajánlott túlzottan támaszkodni rájuk, mivel nem helyettesítik az alapvető szájhigiénés gyakorlatokat, mint a fogmosás és a fogselyem használata. Bár bizonyos szájvizek, például az antibakteriális vagy fluoridos változatok, segíthetnek a fogászati problémák megelőzésében, a szakemberek abban egyetértenek, hogy nem szabad túlzásba vinni a használatukat, különösen az alkoholtartalmú készítmények esetében.

Korábbi kutatási eredmények szerint a szájvíz használata önmagában nem bizonyítottan okoz szájrákot. Azonban ausztrál kutatások felvetették, hogy az alkoholtartalmú szájvizek hosszú távú és rendszeres használata összefüggésbe hozható a szájüregi rák kockázatának növekedésével. McCullough, az Ausztrál Fogászati Szövetség és a Melbourne-i Egyetem profeszszora azt nyilatkozta, hogy az alkoholtartalmú szájvizeket el kellene távolítani a boltok polcairól, vagy legalább receptkötelessé kellene tenni őket. A professzor ezt a kijelentését egy olyan nemzetközi kutatásra hivatkozva tette, amelyben 3210 fő, napi rendszereséggel használt szájvizet.

A kutatásban résztvevő alanyoknál megállapították, hogy az alkoholtartalmú készítmények napi szintű többszöri használata jelentős rizikófaktort jelent a szájüregi rák kialakulásában. Egy másik hazai kutatás során, a Semmelweis Egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között vizsgálták a szájvizek és azok alapvegyületeinek hatását az egészséges íny hámsejtjeire. A kutatás során kiderült, hogy a szájvizek egyes vegyületeit magas koncentrációban és hosszú ideig alkalmazva toxikus hatásúak lehetnek. A legbiztonságosabbnak a hipertiszta klór-dioxid bizonyult, míg a klórhexidin és a cetilpiridinium- klorid tartalmú szájvizek jelentős sejtkárosodást okoztak.

Az eddigi kutatási eredményeket figyelembevéve a kutatók azt javasolják, hogy a szájvizeket csak az előírásoknak megfelelően, fogorvosi konzultáció mellett használják, különös tekintettel az alkoholmentes változatokra. Ha pedig valaki aggódik az alkoholtartalmú szájvizek esetleges kockázatai miatt, érdemes alkoholmentes alternatívát választania.

10. mítosz: Az implantátumok körüli csontveszteség mindig a rossz

beültetési technikára vezethető vissza

Bár a beültetési technika kulcsfontosságú szerepet játszik az implantátumok hosszú távú sikerességében, a peri-implantitis és az implantátum körüli csontveszteség nem mindig vezethető vissza technikai hibára. A csontveszteséget számos tényező okozhatja, beleértve a páciensek nem megfelelő szájhigiéniáját, a dohányzást, különböző szisztémás betegségeket (például cukorbetegség) vagy a fogpótlás túlterhelését. Az implantátumkörnyezet gondos monitorozása és a korai beavatkozás kritikus a peri-implantitis megelőzésében és kezelésében.

11. mítosz: Az orális antibiotikum a legjobb módszer a fogágygyulladás

kezelésére

Az orális antibiotikumok valóban segíthetnek a fogágygyulladás kezelésében, azonban nem helyettesíthetik a mechanikai tisztítást, a fogkő eltávolítását és a rendszeres fogorvosi ellenőrzéseket. Az orális antibiotikumok hatékonyak lehetnek a bakteriális fertőzés csökkentésében, de önmagukban nem képesek eltávolítani a fogágybetegséget okozó plakkot és fogkövet. A nem megfelelő vagy túlzott antibiotikum-használat miatt antibiotikum rezisztencia is kialakulhat, ami megnehezítheti a későbbi bakteriális fertőzések kezelését és komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethet.

12. mítosz: A digitális lenyomatvétel teljesen helyettesíti a

hagyományos lenyomatvételi módszereket

A digitális lenyomatvétel modern, pontos és kényelmes módszer, amely sok esetben gyorsabb és kevesebb kellemetlenséggel jár, mint a hagyományos lenyomatvétel. Azonban nem minden klinikai helyzetben ideális megoldás. Bizonyos esetekben a hagyományos lenyomatvétel lehetővé teszi a részletesebb, pontosabb eredmény elérését. A szakembereknek meg kell fontolniuk, mikor érdemes digitális technológiát használniuk, és mikor van szükség a hagyományos lenyomatvételi módszerekre.

Cikk információ