A Periimplantitis és kezelése
A legtöbbet publikált fogászati impantátummal kapcsolatos témakör
e-BIONIKA Hírek
Csökkentsük a hibákat, tegyük jobbá az implantálást
Az e-BIONIKA Hírek előző részében bemutattuk Önnek, hogy a szakirodalomban milyen témakörök élvezik a legnagyobb figyelmet és nem mellesleg, hogy melyik országból származik a legtöbbet hivatkozott publikáció.
Ezek alapján a Periimplantitis és kezelése kiemelt figyelmet élvez bármely más fogászati implantátummal kapcsolatos témához képest. Ahogy a fogászati implantátumok beültetésének száma növekedett, a sikertelen esetek száma is ugrásnak indult.
1999 és 2000 között a beültetett implantátumok gyakorisága 0,7% volt, ami 2015-2016 között 5,7%-ra növekedett és becslések szerint 2026-ra elérheti a 23%-ot is (Elani et al., 2018). Ez a pozitív jövőkép reményeink szerint nem csak mennyiségi, hanem minőségi javulást is eredményez, melynek első lépéseként a leggyakoribb szövődmény kialakulásának esélyét kell csökkentenünk.
A Periimplantitis jellemzői
A szakirodalomban használt periimplantitis szó téves, ugyanis jellemzően nem magára az implantátum gyulladásra értendő, hanem az azt körülvevő szövetekben zajló folyamatról (ezt jelzi a peri- előtag. Az implantátum körüli szövetekben kialakult gyulladásos megbetegedést kétféle módon lehet megkülönböztetni:
- A műgyökér körüli lágyszövetek gyulladása, ami a természetes fogak körüli gingivitishez hasonló
- A gyulladás kiterjedt az implantátum körüli csontszövetre is és ezáltal annak a lebomlását eredményezi.
Megjegyzés:
Ez utóbbinak megnevezése a periimplantitis, míg előbbi periimplantáris mucositisnek nevezendő.
A Periimplantitis kialakulása
Kialakulása és egyben az implantátum elvesztése vagy rongálódása röviddel a beültetés után, nagyjából egy hónapon belül szokott jelentkezni. Ez a következő okokra vezethető vissza
- Az implantátum helyének nem megfelelő előkészítése,
- Az implantátum hőkárosodása,
- Elégtelen primer stabilitás,
- Az implantátum korai terhelése.
A késői kialakulásért (több, mint 1 hónap) jellemzően a túlterhelés és az infekció okolható.
A bakteriális fertőzés tünetei lehetnek az implantátum körüli lágyszövet körül keletkező livid duzzanat, vérzés a szondázás során, tasakképződés az implantátum körüli csontszövetben. Röntgenezést követően, a periimplantitis bakteriális fertőzése esetén kialakul az implantátum mellett egy kráterszerű felritkulás, ezt Ön is tapasztalhatja felvételein.
A Periimplantitis kezelése
A szakirodalmi megjelenése e témakörnek nem csak a kialakulás és diagnosztika területén mutat jelentős érdekeltséget, hanem a kezelését illetően is számos publikáció került megosztásra az elmúlt évek során. A kezelésben nincs általánosan bevett legjobb módszer, cserébe számos kezelési lehetőség áll rendelkezésére, amennyiben ilyen jellegű megbetegedéssel találkozik. Az azonban állatkísérletek eredményeként bebizonyosodott, hogy csupán antibiotikus kezelése nem elegendő a gyógyuláshoz.
A következő kritériumnak mindenképp eleget kell tennie:
- Az implantátum kerüljön megtisztításra, mert csak így biztosítja az implantátumfelszín a csontszövet visszatapadását
Kezelési lehetőségek
Konzervatív:
A lebenyképzés nélküli zárt kürettálás, a granulációs szövetek, fogkő, illetve plakk eltávolítását jelenti az implantátum felszínéről, ami mellett a tasakhám belső, fertőzött rétegét eliminálják.
Reszektív sebészeti:
A kezelés során nem cél, hogy az implantátum teljes hosszán biztosítva legyen a csontos tapadás. Kellően stabil, funkcióképes, egyensúlyi állapot létrehozására törekszik, mely mellett a páciens otthoni szájhigiéniával és gyakori kontrollal gyógyul.
Regeneratív sebészeti:
A regeneratív sebészeti eljárás során a technika fő célja a reosszeointegráció biztosítása. Ebben az esetben különböző autogén csontforgácsot, csontpótló anyagokat és membránokat alkalmaznak a csontosodás céljából.
Mivel nem sikerült a kutatóknak kidolgozni egy olyan általánosan elfogadott módszert, amely valamennyi periimplantitisben szenvedő páciensnél alkalmazható, a beavatkozások száma, mikéntje jelentősen eltérő lehet.
Amennyiben Ön is találkozott már hasonló esettel, írjon nekünk üzenetet a megoldásról! Legyünk partnerek az implantáció sikerének javítása érdekében!
Innovációnk során a Cortilog implantátum rendszer azért született, hogy csökkentse a Periimplantitis kialakulásának esélyét, valamint a felület megtisztítását könnyítse. A fényes felületen ugyanis kevésbé tapad meg a kialakulásért felelős baktérium. A tisztítás során pedig lehetőség van a szájon belül polírozni az implantátumot.
PCL: cső a csőben (tube-in-tube)
Lapos platformmal rendelkező cső a csőben kapcsolat. A három bütyökforma pontos elfordulásmentes kapcsolatot biztosít.
CCL: Conical-Connection
Kúpos kapcsolat, mikromozgás mentes erőátvitelt eredményez és kedvező feltételeket nyújt a pontos mintavételhez. Mélyen az implantátum belsejébe szuperponálja az erőket.
ECL: Conical-Connection, Tissue level
Az implantátum kialakítása a CCL típussal megegyező, de az implantátum homokszórás nélküli, fényes része a lágyrészbe is kerülhetbeültetésre, ezáltal az alacsonyabb csontkínálattal rendelkező pácienseknek is ideális. Alkalmazásával leegyszerűsödik a műtét folyamata, nincs szükség a mélyen ülő implantátumok feltárására
Hamarosan újabb cikkel érkezünk!
Források:
- Elani HW, Starr JR, Da Silva JD, Gallucci GO. Trends in Dental Implant Use in the U.S., 1999-2016, and Projections to 2026. J Dent Res. 2018 Dec;97(13):1424-1430. doi: 10.1177/0022034518792567. Epub 2018 Aug 3. PMID: 30075090; PMCID: PMC6854267.
- Ericsson és mtsai: The effect of antimicrobial therapy on periimplantitis lesions. An experimental study in the dog. Clin Oral Implants Res, 1996 Dec, 7(4), 320–8.
- Romeo és mtsai: Therapy of periimplantitis with resective surgery. A 3-year clinical trial on rough screw-shaped oral implants. Part II: radiographic outcome. Clin Oral Implants Res, 2007 Apr, 18(2), 179–87.
- Dörtburak és mtsai: Lethal photosensitization for decontamination of implant surfaces in the treatment of periimplantitis. Clin Oral Impl Res, 12, 2001, 104–108.
