A virtuális és kiterjesztett valóság a fogászatban

e-BIONIKA Hírek

A virtuális valósággal már évtizedek óta foglalkoznak kutatók, gyakorlati szakemberek. 1997-ben Galambos Adrienn egy szakdolgozat formájában próbálta meghatározni a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi intézetében a VR fogalmát. Véleménye szerint, ahány tudományág, annyi féle definíció meghatározása lenne a célravezető, amit a tudományos diszciplínák eltérő céljával magyarázott: 

A stratégiai kutatások a VR eszközöket például katonai felhasználásra fejleszthetik, míg a pedagógia az oktatásban fellelhető újszerű módszerek kidolgozására. 

Virtuális valóság a fogászatban. Forrás: Dentistry IQ.

Korai felfogások szerint a Filmvilág: Szép új világkép című rovatában így fogalmazott:

„Virtual Reality”-n, azaz virtuális valóságon a digitális technikával létrehozott, s a retinánkra vetített, adott alkalommal egy programon alapuló képet, illetve az általa felkeltett perceptuális élmény egészét értjük.”

kiegészítésként megemlítenénk a HVG multimédia kisszótárat, ahol a virtuális valóságra úgy gondoltak, mint egy számítógépre, aminek a képernyőjén játszunk.

Kiterjesztett valóság a fogászatban. Forrás: Holo Dentist

Az AR, azaz augmented reality (Kiterjesztett valóság) során 3D-s virtuális tárgyak valós időben integrálódnak egy 3D-s valós környezetbe. Az AR virtuális képet helyez a valós térbe, ami ezáltal a valós tér helyett egy virtuálisan kiegészített teret mutat. Egyszerűbb, mint elsőre hangzik: Így próbálhatja fel online a szemüvegeket és így helyezheti el az IKEA bútorjait telefonja segítségével a saját lakásában bárhol.

A virtuális valóság és kiterjesztett valóság segítségével oktatják a bomba szakértőket, a pilótákat és nem utolsó sorban a praktizáló fogorvosokat.

Ezen a héten utána járunk, hogy hogyan is működik a VR és AR a fogorvosok esetében, milyen alkalmazási lehetőségei vannak. Cikkünk végén elhelyeztünk egy komment szekciót, ahova Ön is leírhatja tapasztalatait!

Virtuális és kiterjesztett valóság a fogászatban

Huang et al. (2018) kutatásában megemlítette, hogy a fogászati implantátumok iránti növekvő kereslet miatt a fogorvosok oktatásában egyre fontosabbak az új technológiák adoptálása az iskolai oktatásban. Véleményük szerint ez a technológiai fejlesztés egyre fontosabb szerepet fog játszani mind a sebészeti, mind az oktatási képzési folyamatban.

Az alábbi táblázatban látható különböző szimulációs oktató rendszereket Roy (2017) alapján hasonlítjuk össze: 

PerioSim CDS DentSim IDEA Simodent
Ergonómikus testtartás Nem Igen Igen Nem Igen
Azonnali visszajelzés Nem Igen Igen Igen Igen
Vizsgaszituáció Igen Igen Igen Nem Igen
Használt fog Animált Animált Műanyag Animált Animált
Jobb és bal oldali operáció Elérhető Elérhető Elérhető Elérhető Elérhető

Az új típusú szimulációk számos formában elérhetőek, például számítógépes játékok formájában, közösségi hálózatokon keresztül összeállított páciensprofilokkal, virtuális valóság szimulátorokkal, vagy akár olyan számítógépekkel, amelyek képesek finom fogásokat és mozdulatokat utánozni, például műanyag fogak vágásakor. Emellett vannak olyan eszközök is, amelyek taktilis visszajelzéseket adnak. Az ilyen innovációk nem csak megóvják a betegeket a kevésbé tapasztalt orvosoktól való félelemtől, de lehetőséget teremtenek az új generációk számára is, hogy az érdeklődésüket fenntartsák a területen.

Bogár et al. (2020) a hallgatók, oktatók és intézmények előnyeit összesítette a tradicionális oktatással szemben: 

Előnyök a hallgatók számára Előnyök az oktatók számára Előnyök az intézmények számára
Rizikómentes gyakorlás lehetősége Ismételhető esetek Költséghatékonyság
Ritka és magas kockázatú betegségek, esetek megismerése Modularitás: Graduális, posztgraduális szintek oktatása Oktatásszervezési előnyök a klinikai oktatásban
Önbizalom növelés és stressz szint csökkentés Lehetőség az objektív értékelésre, sztandardizálásra Jelentős marketing tényező és hallgatói elégedettség növelő hatása van
Nem technikai skillek, készségek elsajátítása (kommunikáció, csapatmunka, empátia, stb.) Kényelmi szempontok (eszközök, kontrollált környezet, stb) Minőségbiztosítás

Összességében a szimulációs technológiát fejlettsége alapján 5 szint szerint érdemes osztályozni.

Nulladik szint

Ebben az esetben a hallgatók írásbeli szimulációt alkalmaznak, tollal és papírral dolgoznak. Kinyomtatott képekkel teszik színessé a szimulációt. Tipikusan tanteremben történik az oktatás és a legkevésbé valósághű.

Első szint:

3D modellel szemléltetik a szimuláció során az eszközöket, viszont ez aligha valósághű formátumot ölt. Részfeladatok megoldására alkalmazható, a tanterem mellett klinikai oktatótermet is használnak a szimuláció során.

Második szint:

Ezen szinten a szimulációk képernyőre kerülnek, szoftverekkel, videókkal, digitális adathordozókkal kombinálva. Ez már a virtuális valóság szintje, ami a kognitív készségek fejlesztésére is alkalmassá válik az első szint demonstrációs célja mellett.

Harmadik szint:

Egy standardizált páciens szimuláció, amelynek során vagy valódi páciensekkel találkozik a hallgató, illetőleg betegszínészekkel, akik szerepjáték során vesznek részt a szimulációban. Hátránya, hogy csak kis létszámú csoport esetén alkalmazható, viszont a valósághűség rendkívül magas. 

Negyedik szint:

Emelt szintű páciens szimulátor: számítógép vezérelt, programozható eszközök, általában teljes testtel. Mivel programozás szükséges és a szoftverek alapos ismerete, a bonyolultabb megoldások között tartják számon.

Ötödik szint:

Interaktív páciensszimulátorok: számítógépvezérelt, teljes alakos, interaktív szimulátorok („HIFI-” – magas hűségű – szimulátorok). 

Annak a listája, hogy mit érhetünk el egy ilyen szimulációval nagyon sokszínű:
Kognitív készségek, páciensmenedzsment, interperszonális készségek,  fizikális vizsgálat, diagnosztika, intervenciós lépések, teljes egészségügyi ellátás.

A hazai szimulációs oktatást nyújtó intézményekben az oktatást az elsősorban az egyetemeken dolgozó klinikai szakemberek adják, akik betegek kezelésével is foglalkoznak. A kisebb kórházi központokban az oktatást az adott intézmény szakemberei végzik.

Egyetemi központ Debrecenben, Pécsen és Szegeden található, míg 17 oktató kórház van az országban, mint Tatabánya, Eger, Miskolc, stb.

Források:

Huang, T., Yang, C., Hsieh, Y., Wang, J. and Hung, C. (2018). Augmented reality (AR) and virtual reality (VR) applied in dentistry. The Kaohsiung Journal of Medical Sciences, [online] 34(4), pp.243–248. Available at: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1607551X1730815X [Accessed 25 Mar. 2023].

Poyade, M., Lysakowski, A. and Anderson, P. (2014). Development of a Haptic Training Simulation for the Administration of Dental Anaesthesia based upon Accurate Anatomical Data. Eg.org. [online] Available at: https://diglib.eg.org/handle/10.2312/eurovr.20141353.143-147 [Accessed 25 Mar. 2023].

Bogár, P.Z., Tóth, L., Rendeki, S., Mátyus, L., Németh, N., Boros, M., Nagy, B., Nyitrai, M. and Maróti, P. (2020). Az egészségügyi szimulációs oktatás jelene és jövője Magyarországon. Orvosi Hetilap, [online] 161(26), pp.1078–1087. Available at: https://akjournals.com/view/journals/650/161/26/article-p1078.xml [Accessed 25 Mar. 2023].

Cikk információ