Cukorbetegek napja 

 A cukorbetegség három fő típusa létezik:

1-es típusú cukorbetegség: Általában fiatalkorban vagy gyermekkorban jelentkezik, amikor az immunrendszer véletlenül elpusztítja a hasnyálmirigyben található inzulintermelő sejteket. Ez azt eredményezi, hogy az érintett személynek élete végéig inzulint kell adnia.

2-es típusú cukorbetegség: Általában felnőttkorban jelentkezik, és leggyakrabban összefüggésben van az elhízással és az egészségtelen életmóddal. Ebben az esetben vagy a test nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek ellenállnak az inzulin hatásának, így a glükóz nem jut be hatékonyan a sejtekbe.

Terhességi cukorbetegség: Ez a típus a terhesség alatt jelentkezik, és  magas vércukorszintet jelent, amely általában a terhesség után normalizálódik. Az érintett nőknél nagyobb az esélye a későbbi időszakokban 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának.

Cukorbetegek napja

Fontos tudnivalók a cukorbetegségről

• Tünetek: Fokozott szomjúság, gyakori vizelés, fokozott éhség, fáradtság, látászavarok, hosszabb gyógyulási idő sebek esetén, hirtelen súlyvesztés (1-es típusú cukorbetegség esetén). Az 2-es típusú cukorbetegség tünetei lassabban és kevésbé egyértelműen jelentkezhetnek.
• Kezelés: A cukorbetegség kezelése magában foglalja az egészséges étkezést, testmozgást, vércukorszint-ellenőrzést és szükség esetén inzulin vagy más gyógyszerek szedését. A kezelést mindig az orvos írja elő.
• Szövődmények: Hosszú távon a cukorbetegség rosszul kezelt esetben számos szövődményt okozhat, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegség, idegkárosodás, látásproblémák és sebek nehezebb gyógyulása.
• Megelőzés: Az 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében fontos az egészséges testsúly fenntartása, az egészséges étkezés, a rendszeres testmozgás, valamint a dohányzás elkerülése.

1991. június 27-én először rendezték meg a Cukorbetegek Világnapját, melyet a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezett. Ezt a világnapot azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a cukorbetegség okozta növekvő egészségügyi kihívásokra és fenyegetettségekre. Azóta 136 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, amely világszerte széles körű támogatottságot élvez.

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) 2006. decemberi hivatalos határozatában a Diabétesz Világnapot hozzárendelte az ENSZ hivatalos világnapjaihoz, hangsúlyozva a cukorbetegséghez kapcsolódó globális terhek jelentőségét. A világnap szimbólumaként a kék kört választották, amely a betegség globális jellegét és a közösség egységét képviseli. A november 14-i napot jelölték ki a világnapra, mivel ez az inzulin társfelfedezője, Sir Frederick Banting születésének évfordulója, aki nagyban hozzájárult a cukorbetegség kezelésének fejlődéséhez. Ezáltal november 14. minden évben a Cukorbetegek Világnapja, amikor a világ összefog és tudatosságot terjeszt a cukorbetegség megelőzésének, kezelésének és a cukorbetegek támogatásának fontosságáról.

Cukorbetegség és implantáció

A cukorbetegek világszerte növekvő száma jelentős aggodalomra ad okot a társadalom számára. A tartósan magas vércukorszint jellemezte cukorbetegség negatív hatással lehet a különböző szövetekre, és az érintetteknél megbetegedésekhez és halálozáshoz vezethet. Míg a cukorbetegség szájüregi szövetekre gyakorolt hatásai jól dokumentáltak, a cukorbetegségnek a fogászati implantátumkezelésre és az eredményekre gyakorolt konkrét hatásairól még mindig korlátozottak az ismeretek.

1994 óta számos tanulmányt végeztek a cukorbetegek fogászati implantátumainak integrációját és sikerességét vizsgálva. E tanulmányok célja annak megértése volt, hogy a cukorbetegség hogyan befolyásolja a fogászati implantátumok sikerét, valamint azon tényezők azonosítása, amelyek javíthatják a cukorbetegek csontintegrációját és az implantátum túlélését. E tanulmányok eredményeit kritikusan áttekintették.

Az elméleti irodalom és a diabéteszes állatokon végzett vizsgálatok a fogászati implantátumok magasabb sikertelenségi arányát sugallták. A legtöbb klinikai vizsgálat azonban statisztikailag jelentéktelen különbséget jelzett az implantátum meghibásodási arányában, még a mérsékelten kontrollálatlan cukorbetegek körében is. Ha megfelelő kezeléstervezést, profilaktikus intézkedéseket és megfelelő műtét utáni karbantartást alkalmaznak, a fogászati implantátumok sikere jól és meglehetősen jól kontrollált cukorbetegeknél hasonlónak tűnik, mint a cukorbetegségben nem szenvedő egyéneknél.

Úgy tűnik, hogy a fogászati implantátumok túlélése a jól vagy meglehetősen jól kontrollált cukorbetegeknél hasonlónak tűnik, mint az általános populációban. Számos intézkedés tovább javíthatja az implantátum túlélését cukorbetegeknél, például a profilaktikus antibiotikumok, a hosszabb műtét utáni antibiotikum-kúrák, a klórhexidin szájöblítés, a bioaktív anyaggal bevont implantátumok és a nagyobb méretű implantátumok alkalmazása. Állatkísérletes vizsgálatok ígéretes eredményeket mutattak bizonyos inzulinérzékeny adipokinek és helyi növekedési faktorok szisztémás adagolásával az osszeointegráció javítására, de ezek hatékonyságát emberekben még nem sikerült igazolni.

Rosszul szabályozott cukorbetegeknél az implantátum beültetését ajánlott elhalasztani, amíg a cukorbetegségüket megfelelően nem kezelik. A cukorbetegségnek a fogászati implantátum sikerességére gyakorolt hatásának jobb megértéséhez még hosszabb távú prospektív klinikai vizsgálatokra van szükség, amelyekben nagyobb számú cukorbeteg és nem cukorbeteg kontrollszemély vesz részt.