Érdekességek a világ minden tájáról
9+1 nem mindennapi fog és szájápolási szokás
e-BIONIKA Hírek
Az emberiség története során az orális egészség és a fogak ápolása különböző mértékű figyelmet kapott. Az idő múlásával a világ különböző régióiban különféle “megoldások” alakultak ki, amelyeket a helyi kultúra, hagyományok és bevett gyakorlatok befolyásoltak.
Ezeket a “megoldásokat” idézőjelbe helyeztük, mivel bőven találni közöttük egészen szőrszálhasogató praktikákat, amelyeket most az e-BIONIKA hírünk keretében bemutatunk Önnek.
9+1 nem mindennapi fog és szájápolási szokás
1. Közép Amerika, Maják: Rágógumi használata a száj tisztítására.
Talán kevés embernek jut eszébe egy fa mellett sétálva, hogy de jól esne megkóstolni az abból kifolyó ilyen-olyan anyagokat, gyantákat. A maják azonban így tettek és ezt követően az úgynevezett chicle nevű természetes anyagot használták fel rágózásra. Ezzel tisztították fogaikat.
2. Pakisztán és India, Indus-völgy: Fogselymek fonalból
Elismerésre méltó, hogy az Indus-völgy lakói még Krisztus előtt 3000 évvel már mennyire találékonyak voltak, mikor fogászati higiéniáról volt szó. Régészek bebizonyították, hogy 5000 évvel ezelőtt, ezek az emberek fonalakból és növényi rostokból készítettek fogselymeket.
3. Ókori Egyiptom: Hagyma
Az ókori egyiptomiak sok mindenben hittek, de a macskák istenítése mellett fogaik állapotának megőrzésére is gondoltak. Azt hitték, hogy a fokhagyma és hagyma fogyasztása segít megőrizni a szájhigiéniát és – talán ez a legérdekesebb – csökkenti a rossz lehelletet.
Hagyma a fogak egészségéért
Forrás: Cityspidey.com
4. Észak-Amerika: Fogselymek állati szőrből
Az amerikai őslakosok úgy vélték, hogy a fogak tisztán tartására alkalmas lehet vadon élő állatok, főként szarvasok és mosómedvék szőrét felhasználni.
5. Közel-Kelet és Afrika: Miswak bot
Talán nem is az az érdekes, hogy a miswak botot több évszázada használják fogtisztításra, valamint az egészség fenntartására. Inkább az, hogy ezt sokan még a mai napig szorgalmazzák. A Salvadora Persica egy kis fa, vagy cserje, aminek a törzse görbe. Jellemzően maximum 6-7 méter magasra nő, fehér színű, repedezett kéreggel. Az illata mustárra emlékeztet, míg az íze meleg, csípős. A fa gyümölcse ehető, ágaival pedig a fogyasztást követően akár fogat is tisztíthatunk. A fa gyökerében és ágaiban olyan hatóanyagok vannak, amik több leírás szerint mentesítik a használót a fogkrém használata alól.
Miswak gyökér fogkefe
Forrás: Shutterstock.com
6. India: Fogmosás olajjal
Mielőtt még arra gondol, amire tudjuk, hogy gondol a címből adódóan, szeretnénk tisztázni: nem, nem kőolajról van szó! Sokkal inkább szezám és kókuszolajról. Az indiai emberek ugyanis hosszú idő óta arra esküsznek, hogy mind a szezám, mind pedig a kókuszolaj alkalmas a szájhigiénia fenntartására.
7. Amerika, Őslakosok: Fekete dió
A fekete dió különböző előnyei mellett antibakteriális hatásáról is ismert. Az őslakos amerikaiak is ismerték fortélyait, s gyakorta alkalmazták mind leveleit, mind a héját fogfájás kezelésére és fogászati fertőzések megelőzésére.
8. Görögország: A tetőre dobás
Görögországban úgy vélik, hogy az elveszített tejfogak háztetőre való dobásával szerencséhez juthatnak. A gyerekek erőszeretettel juttatják fel ily módon kiesett tejfogaikat a házak tetejére. Mivel gyakori a kupolás megoldás, egyelőre mi sem tudjuk elképzelni, hogy az hogy hogy nem esik le onnan.
9. Kína, India, Vietnám, Korea: Még mindig dobálnak
Ezekben a keleti országokban némileg átalakul a dobálási technika, és az alsó tejfogakat a tetőre dobva, a felsőket pedig a földbe ásva helyezik el. Így hiedelmeik szerint megfelelő irányba fog nőni új foguk, követve a tejfoguk helyzetét.
+1 Spanyolország és Franciaország: Fogegér(tündér)
A két országban fogtündér helyett a La Bonne Petite Souris névre keresztelt kisegér fogja a párna alól kivenni a tejfogakat, amiért cserébe pénzt és-vagy egyéb ajándékokat ad cserébe.
Fogtündér Spanyolországban és Franciaországban
Forrás: Twitter
