Amikor a Mesterséges Intelligencia legyőzi a szakembert

Emberek VS Mesterséges Intelligencia

e-BIONIKA Hírek

Gondolta volna, hogy bekövetkezik?

Marketing-oktató tanulmánysorozatunk első részében kitértünk a fogászati marketingre, lehetséges megoldásokra – és már befuccsolt marketing technikákra. Természetesen szót ejtettünk a napjainkat befolyásoló Mesterséges Intelligenciáról, aminek több alkalmazási módja is felmerült.

Ezen cikkünk ádáz harcot mutat be a szakemberek és a Mesterséges Intelligencia között, számunkra elképesztő eredmények születtek ebből a friss kutatásból.

Az csatatér alapjául az online marketing egyik leggyakrabban említett marketingtechnikája volt, melyet „ingyenes” vevőszerzési módszernek tartanak. Ez a keresőoptimalizálás, aminek során arra törekszik a weboldalt üzemeltető, szolgáltató vagy értékesítő, hogy a weboldala a keresési rendszerek találatai listáján a lehető legjobb eredményt érje el: Magyarán legyen az első a Google-ben.

Gondoljon csak bele, hogy mennyi előnnyel járna, ha az implantátum beültetést kereső páciensek azonnal az Ön weboldalát látnák!

Ennek azonban számos tényező szab gátat, amiről röviden mi is szót ejtünk e-BIONIKA Hírünkben.

 

Megjegyzés: Amennyiben csak a szakemberek és AI közötti harc eredményeire kíváncsi, az alábbi gombra kattintva azonnal oda ugorhat!

A keresőoptimalizálás alapjai

 

A megfelelő optimalizálással amellett, hogy több fogyasztó irányítható a weboldalra, még több konverzió is elérhető, derült ki több publikációjából. Többen megírták, hogy az optimalizált vállalatok 6-szor több látogatót szereztek, mindössze 4 hónap alatt, melyek célteljesülési aránya is jelentősen magasabb volt, a nem optimalizált weboldalhoz képest.

A keresőoptimalizálás túlnyomó többsége a Google keresőrendszerein belül zajlik, tekintettel a Google piacvezető pozíciójára. A Google az elmúlt években számos algoritmusfrissítést adott ki, amelyek hatással voltak az optimalizálási tevékenységre. SEO-val kapcsolatos hatásaikkal a gyakorlatban és elméleti szférában is foglalkoznak.

Az optimalizálást több, mint 200 tényező befolyásolja, melyek közül a kutatók szerint a legfontosabbak:

  • Kulcsszavak,
  • Tartalom,
  • Meta leírás és címsor,
  • H-tagok alkalmazása,
  • URL-ek,
  • Alt attribútumok,
  • HTML felépítés,
  • Mobil optimalizálás,
  • Betöltési sebesség voltak.

Ezek közül tekintsünk át néhányat, ami a kutatás szempontjából is releváns volt: Tartalom, felépítés és HTML kódolás!

Tartalmi kritériumok:

A tartalomhoz vonatkozóan Sharma (2018) közzétette egy 10 pontos leírást, ami pontosan meghatározza, hogy mit kell tenni:

  • A válallat és vevő közötti kapcsolat meghatározása: Milyen problémára keres megoldást a vevő és mire nyújt megoldást a vállalat terméke/szolgáltatása?
  • A megfelelő téma kiválasztása: Melyik problémára fókuszáljon a vállalat, mikor a tartalmat készíti?
  • A versenykörnyezet feltérképezése: A konkurensek milyen tartalmakat tesznek közzé?
  • Lehetőségek azonosítása: Milyen hiányosságokkal rendelkezik a piac, amire a versenytársak nem kínáltak még megoldást?
  • A 4U modell alkalmazása: A tartalom megfelel a hasznosság (useful), specifikusság (ultra specific), sürgősség (urgent), egyediség (unique) iránti igényeknek?
  • Alapos kutatás: Elég információval rendelkezik a vállalat, megfelelően biztosított az információ?
  • A struktúra megtervezése: A szerkezet megfelel a fogyasztói elvárásoknak?
  • Tartalom készítése: A készített tartalom megfelel a fenti elvárásoknak?
  • A szöveg szerkesztése, formázása: Megfelel a 21. századi elvárásoknak a szöveg szerkezete?
  • Tartalom megosztása: Milyen platformon és hogyan kerül közzétételre a tartalom?

 

Felépítési kritériumok:

Az általánosan elfogadott kapcsolat a keresőmotor optimalizálás és a weboldal között egy könyvtárhoz és a benne található könyvekhez hasonlítja azokat.

A felhasználó belép a könyvtárba, elmondja a könyvtárosnak, hogy mit szeretne és az illetékes könyvek ezrei közül kiválasztja azt, amelyik a legjobban illeszkedik a felhasználó által megadott információkhoz. Mindez az online rendszerekben, keresőmotorokban a másodperc tört része alatt történik, a Google algoritmusai címek, alcímek, tartalmak millióit vizsgálja át, hogy optimális és releváns eredményeket mutasson a keresőnek. Ezért a weboldal felépítésében is ezt szükséges figyelembe venni.

 

HTML kritériumok:

A felépítésnek megfelelő kulcsszavak kiválasztása és tartalom generálása után a kódolásban történő megfelelés biztosítására van szükség az optimális teljesítmény elérése érdekében.

Ezek között tartják számon a Meta Title, mely a böngésző fülön látható, illetve címsorként értelmezhető. Nagy mértékben hozzájárul az átkattintási arányhoz (CTA), s ideális esetben 55-60 karakterből áll, mely a korábban meghatározott kulcsszót is tartalmazza. A Meta Description az oldal rövid leírásaként értelmezhető, mely ideális esetben 155-160 karakterből áll.

A címsort H1 taggal, az alcímsorokat H2 taggal szükséges ellátni. Minél alacsonyabb rendű egy címsor, annál nagyobb szám társul a H-tag mellé

Az oldalon kívüli technikák főként a látogatók viselkedésére vezethetőek vissza.

Mi az alapvető felállás?

  • A weboldalt egy személy szerkeszti, amit egy robot értékel és egy személy fog látni.
  • Milyen következmények születnek ebből?
  • A létrehozott tartalmat az algoritmus értékeli és jobb helyre sorolja. A látogatók viselkedése alapján vagy tovább javítja a helyzetét, vagy megtartja, vagy hátrébb sorolja a keresési rendszerben.

A kutatás kérdései:

1. kérdés:

Képes-e a mesterséges intelligencia jobb szöveget készíteni, mint egy valódi személy?

2. kérdés:

Képes-e a mesterséges intelligencia jobban kommunikálni a fogyasztók felé, mint egy valódi személy?

3. kérdés:

Képes-e a mesterséges intelligencia magasabb vásárlási hajlandóságot generálni, miután a fogyasztó elolvasta a tartalmat, mint egy valós személy által írt tartalom?

Ennek érdekében kutatónk egy adott kulcsszóhoz generált szöveget vizsgált meg a szakirodalmi áttekintésben található keresőoptimalizálási tényezőket figyelembe véve, valamint egy 50 fős mintán alapuló szubjektív véleményeket gyűjtött össze a miskolci kutató, minőségre és vásárlási hajlandóságra vonatkozóan. A tanulmány 4 darab, előre elkészített szövegen alapult. Az elsőt egy olyan marketing szakember írta, aki még korábban nem használta a terméket, a másodikat egy értékesítési szakember, aki a termék értékesítéséért felel, de nem ért a keresőmotor optimalizáláshoz, a harmadik szöveget egy vásárló, aki a termék használója, de nem ért a keresőmotor optimalizáláshoz és a negyedik szöveget pedig egy automatizmus, mesterséges intelligencia.

Az előre generált szöveg kritériumai:

  • A kulcsszó minden esetben: Előre definiált, egységes,
  • A szöveg hossza minimum 1500 karakter,
  • A szöveg hossza maximum 2000 karakter,
  • Formai szerkesztés nem szükséges.

Eredmények:

A szövegeket a kutató nyers formátumban, mindenféle formázás nélkül értékelő programban helyezte el. Számunkra elképesztő, hogy keresőoptimalizálási szempontból a marketingessel egyenértékű teljesítményt nyújtott a Mesterséges Intelligencia!

Az arányok formázott szöveggel, és további beállításokkal is változatlanok maradtak.

Minőség és vásárlási hajlandóság:

Az ábra egy grafikont mutat, ahol az x-tengely a szövegek minőségének átlagos pontszámait, az y-tengely pedig a szövegek elolvasása utáni vásárlási szándék átlagos pontszámait tartalmazza. A grafikon a kidolgozások közötti különbségeket mutatja. A fogyasztó által készített tartalom kapta a legalacsonyabb pontszámot mindkét tényező tekintetében, majd a mesterséges intelligencia következik, viszonylag nagyobb eltéréssel. Az értékesítési szakértő által készített változat minőségibb volt, de a vásárlási szándék tekintetében éppen csak megelőzte az AI-t. A marketingszakértő által kidolgozott tartalom minden területen felülmúlta a többi kidolgozást.

Ha feltételezzük, hogy a szöveg minősége arányos az oldalon eltöltött idővel (mivel a fogyasztók jobban értékelik, többet „fogyasztanak” belőle anélkül, hogy elhagynák az oldalt), a vásárlási szándék pedig a vásárlási konverzió bekövetkezésével egyenlő, akkor kijelenthetjük, hogy az AI hatása az off-page optimalizálásra majdnem megegyezik az értékesítési szakértőével, míg a marketingszakértő erősen fölényes teljesítményt nyújt. A fogyasztó off-page optimalizálásra gyakorolt hatása és a vásárlási esemény bekövetkezése egyaránt alacsony pontszámot ért el.

Következtetések:

Válasz 1: A www.seoreviewtools.com oldalon végzett elemzés azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia által előállított szöveg megegyezik a marketingszakértő által előállított szöveg értékeivel. A nagyon meglepő eredmény annak köszönhető, hogy a technikai módosítások a nyers szövegből kiindulva, a szöveg beérkezése után történtek. Mindenesetre elértük azt a pontot, amikor az AI által létrehozott szöveg jobb volt, mint a fogyasztó és az értékesítési szakértő által létrehozott szöveg egy adott kulcsszóra adott hosszúsággal.

Válasz 2: A válaszadó diákok egy 1-től 10-ig terjedő skálán tudták értékelni a marketingszakember, az AI, a fogyasztó és az értékesítési szakértő által létrehozott tartalmakat anélkül, hogy a szerzőket bármilyen módon megcímkézhették vagy azonosíthatták volna. Ezt a „vakpróbát” a mintában résztvevők szubjektív véleményének meghatározására használták. Az eredmények azt mutatják, hogy a marketingszakértő és az értékesítési szakértő után maga az AI is helyet kapott, kis minőségi különbséggel. A fogyasztó által írt szöveghez képest pedig az AI több mint 1,5 ponttal magasabb pontszámot ért el.

Válasz 3: A minta válaszai arra utalnak, hogy a minőség és a vásárlási szándék ebben az esetben korrelálnak egymással. A válaszadók által elfogyasztott magas minőségű tartalom magasabb vásárlási szándékot eredményezett, ami a mesterséges intelligencia minőségi mutatójához állt a legközelebb.

BIONIKA tréning – igényfelmérő

Szeretne még jobb lenni a szakmában?

A BIONIKA tréningekkel ez is lehetséges!

Töltse ki igényfelmérő kérdőívünket még ma: